Érzelmi vagy racionális agyunk van? A képalkotó vizsgálat megmutatja!

Sokféleképpen lehet embereket kategorizálni, ennek egy érdekes megközelítése az érzelmi és értelmi beállítottságúak elkülönítése. Tudunk-e másokkal együttérezni, kellően empatikusak vagyunk másokkal, vagy csak hideg logikával észleljük, kivel mi történik…?

Gondolkodók és érzők, logikusak és szenzitívek, emocionálisak és racionálisak, igen ezek mind mi vagyunk. E fogalmak mentén próbálja a pszichológia körülírni hogyan viszonyulunk másokhoz, mennyire vagyunk empatikusak, ráérzünk-e mások problémáira, vagy egyszerűen csak megértjük azokat. Újabb kutatások szerint úgy tűnik, hogy ez részben attól is függ, milyen az emberi agy szerkezete, anatómiája.

Az empátia ("a beleélés művészete") két kategóriára osztható, érzelmi és kognitív empátiára. Az érzelmi, affektív együttérzés reagál egy másik ember érzelmeire, szellemi állapotára – ha valaki sír, megpróbáljuk megvigasztalni. A kognitív empátia inkább a megértésre összpontosít, megértjük a másik ember érzéseit, sokkal inkább csak szellemi, intellektuális síkon, mintsem együttéreznénk vele. Jellemző, hogy pl. a narcisztikus (önimádó) és pszichopata személyeknél az érzelmi empátia sérült, károsodott, a kognitív empátia azonban nem.

"Erős érzelmi beállítottságú embereknél megfigyelhető, hogy pl. egy film kapcsán mennyire felindult állapotba kerülhetnek, vagy elsírják magukat" – magyarázza Dr. Robert Eres, aki erre irányuló vizsgálat vezetője volt. A tanulmány a Neuroimage című, idegrendszeri képalkotó vizsgálatokkal foglalkozó szaklapban jelent meg. "Magas szintű kognitív empátia jellemzi a racionális embereket, mondjuk pl. ilyen egy klinikai pszichológus, amint éppen egy betegével foglalkozik."

A vizsgálatban 176 személyen elemezték agyi képalkotó vizsgálatok révén, milyen jellemzőkkel bír az agyi szürkeállomány. Magasabb fokú érzelmi empátia esetén észlelhető volt, hogy a szürkeállomány "tömörebb" az agy insula nevű területén. Ha viszont a szellemi típusú, kognitív empátia volt jellemző, az agykéreg más területén (midcingulate cortex) volt több szürkeállomány fellelhető.

Az eredmények azt igazolják, hogy az érzelmi és a racionális beállítottság összefügg bizonyos idegrendszeri, agyi struktúrákkal, anatómiai jellemzőkkel.

Korábbi kutatások szerint számos tényező befolyásolja, hogy együttérzünk-e másokkal. Így a neveltetés, iskolázottság, jövedelmi viszonyok, életszínvonal stb. Egy vizsgálat még azt is kimutatta, hogy a jólétben élő, csak "szép és kellemes" dolgokkal találkozó emberek kevésbé képesek együttérezni azokkal, akik nélkülöznek, szenvednek, betegek, esetleg nem gusztusosan néznek ki... Mondjuk ki, szegények és betegek, elesettek...Ez rávilágít arra, miért is lehet az, hogy a gazdag emberek nem éreznek együtt a szegényekkel.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy az együttérzés, az empátia érzése tanulható, tréning, gyakorlás útján növelhető. Ebben segíthet a meditáció, szellemi tréning, fizikai aktivitás, önkéntes segítői munka. A családdal, barátokkal együtt töltött idő, a konfliktusok feloldására tett igyekezet, és önmagunk nevelése, tréningezése mind-mind segíthet abban, hogy nagyobb szeretettel és megértéssel tudjunk más emberek felé fordulni.

http://www.medicaldaily.com/your-brain-structure-may-decide-how-you-empathize-emotional-brains-are-physically-339996?rel=most_read3