Hirdetés

Nyugtalan láb szindróma: mi okozza?

A nyugtalan láb szindróma egy olyan rendellenesség, amely a láb kényszeres mozgatását okozza. Legtöbbször pihenés közben jelentkezik a kényszer, na de mi okozza?

A nyugtalan láb szindróma (restless leg syndrome – RLS) egy olyan neurológiai zavar, mely a végtagok kényszeres mozgatásával, rázogatásával jár együtt. Bár az elnevezés is arra utal, hogy a lábak gyakrabban érintettek, de néhány esetben a kéz mozgatásának kényszere is jelentkezhet. A zavar általában nem jár együtt fájdalommal, csak kellemetlen, zavaró, kényelmetlen érzéssel, melyet a láb mozgatása valamelyest enyhíthet. 

Megzavarja az alvásunkat

Az RLS-re jellemző tünetek rosszabbodhatnak mozdulatlanság esetén, így például, ha hosszasan ül valaki, illetve az éjszakai pihenés óráiban is. A kényszert kiváltó kellemetlen érzés lehet enyhébb (például viszketésszerű vagy dörzsölődésre, esetleg csiklandozásra emlékeztető), de erősebb, kifejezetten fájdalmas, görcsös is. A nyugtalan láb szindrómás betegek beszámolhatnak olyan érzésekről is, mintha bogarak mászkálnának a lábukon, esetleg a láb zsibbadásával, érzéketlenségével tudják a legjobban leírni a tüneteiket.

Nappal (amikor egyébként is ritkábbak ezek az érzések) általában segít az érintetten, ha feláll, nyújtózik néhányat, esetleg sétál egy keveset. Azonban a legtöbb RLS-es betegnél éjszaka, elalváskor vagy alvás közben jelentkezik a mozgási kényszer, ez pedig megzavarhatja a pihenést, megakadályozhatja, hogy mély álomba kerüljön valaki. 

nyugtalan láb
A nyugtalan láb szindróma a hölgyek körében jellemzően sokkal több

Éppen ezért, vagyis mert a kényszeres mozgások általában késő este, éjjel a legerősebbek, az RLS-t nem könnyű diagnosztizálni, akár 10-15 év is eltelhet az első tünetek és a pontos diagnózis között. A jól „érzékelhető”, esetleg mások számára is észrevehető tünetek, mint a nappali álmosság, a koncentrációs zavarok, a szétszórtság, a hangulatingadozás, az ingerlékenység pedig más problémákra is jellemzőek.

Szintén megnehezítheti a diagnózist, hogy úgynevezett spektrum-zavarról van szó, vagyis a tünetek erőssége, illetve az RLS-nek az érintett életére gyakorolt hatása egyénenként igen eltérő lehet, van, akinél csak apróbb kellemetlenségről van szó, másoknál viszont a munkavégzést, a tanulást vagy a magánéletet is befolyásolhatja.

Kiket érinthet a nyugtalan láb szindróma?

Az életkor nem befolyásolja, hogy valakinél megjelenik-e a zavar vagy sem, elkezdődhet gyermekkorban, de akár 40-45 év környékén is tapasztalhatja valaki az első tüneteket. Az idő előrehaladtával lassan egyre kellemetlenebbé válhatnak a tünetek. A felmérések szerint a hölgyek körében kétszer annyi RLS-es lehet, mint a férfiaknál. A zavar igen jellemző lehet a várandós hölgyekre, a szakemberek szerint a harmadik trimeszterben lévő kismamák mintegy negyede tapasztalhatja meg a kényszeres mozgásokat. A nyugtalan láb szindróma kialakulása erőteljesen függ a genetikai örökségünktől (tehát akinek egyik vagy mindkét szülőjénél, esetleg a testvérénél is megjelent, annak nagyobb esélye van rá). 

Lehet, hogy a gének a felelősek? Olvasson tovább!

A nyugtalan láb szindróma igen gyakran a vashiánnyal függ össze, de más betegségeket is „kísérhet”, például cukorbetegséget, Parkinson-kórt, rheumatoid arthritist, pajzsmirigyproblémákat, visszérbetegséget, és folsav- vagy B-vitamin-hiányt. Az RLS az ADHD (hiperaktív figyelemhiányos zavar) egyik jellemző kísérője, mindkét zavar hátterében ugyanis hasonló biokémiai folyamatok lehetnek. Előfordulhat az is, hogy valamilyen gyógyszer mellékhatásaként jelennek meg vagy éppen rosszabbodnak a tünetek, például antihisztaminok, antidepresszánsok vagy véralvadásgátlók szedése esetén.

Kezelhető az RLS?

Mivel jó néhány kiváltó ok állhat a láb kényszeres mozgatásának hátterében, így az alapbetegség megállapítása és kezelése általában a nyugtalan láb szindróma tüneteit is megszünteti. A vas pótlása is javíthat a betegek állapotán. Enyhébb esetekben általában nincs szükség komolyabb, gyógyszeres kezelésre, de a megfelelő alvási szokások kialakítása, illetve az életmód megváltoztatása (pl. a stimuláló hatású ételek, italok kerülése, a dohányzásról való leszokás) a súlyosabb esetekben is sokat javíthat az érintettek állapotán.

További tartalmak nyugtalan láb szindróma témában

További tartalmak cukorbetegség témában

További tartalmak alvászavar témában

Aktuális hírek

Fájdalom, görcs, zsibbadás: csillapíthatjuk gyógyszer nélkül?

Most egy olyan gyógyszermentes terápiát mutatunk be, amely fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, ideg- és izomstimulációra, diabétesz kezelésére is alkalmas, ráadásul mellékhatások nélkül...

Hogyan előzhető meg a trombózis?

A trombózisnak – vagyis a vérereinkben kialakuló vérrögöknek – időnként súlyos, sőt életveszélyes szövődményei is lehetnek, ezért érdemes mindent megtenni azért, hogy megelőzzük ezt a betegséget....

Mit tegyünk, hogy fiatal maradjon a szívünk?

Minden embernek a szíve egyedi, leutánozhatatlan – és ami a legfontosabb, pótolhatatlan. Testünk motorja folyamatosan dolgozik életünk végéig, ezért vigyáznunk kell rá. Tanácsok a Szív Világnapján...

Mitől jó élni? A boldogság kémiája

Vannak olyan emberek, akik nem termelnek boldogsághormont és ezt pótolniuk kell. Íme, néhány tipp és trükk, amivel emelhetjük boldogságérzetünket a mindennapokban. 

Hány éves a szíve?

Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve „öregebb”, mint a valós életkora. Honnan tudhatjuk, hány éves a szívünk?

Magas koleszterinszint: veleszületett is lehet

Becslések szerint mintegy 10 millió egyénnek van familiáris hiperkoleszterinémia betegsége világszerte, és a betegek 80 százalékánál nem ismerik fel ezt. A magyar betegek száma 20-50 ezer lehet,...

további cikkek >>