Tényleg nem szabad tejjel bevenni a gyógyszert? A szakgyógyszerész válaszol
Nem mindegy, hogy milyen folyadékkal veszi be a gyógyszereket!
A szájon át szedendő tabletták, kapszulák betegtájékoztatóján általában az szerepel, hogy a gyógyszerkészítményt egy pohár „vízzel vegye be” a beteg. Felesleges és akár figyelmen kívül hagyható figyelmeztetésről van csupán szó, vagy egy olyan - elsőre apróságnak tűnő - utasításról, amit nem árt követni?
A kapkodva bevett piruláknak súlyos következményei lehetnek
A víz nélkül történő, sietség szülte gyógyszerlenyelés helytelen gyakorlata sajnálatos módon igen elterjedt. Sok fejfájós beteg vagy menstruációs görcs miatt szenvedő nő víz nélkül nyeli le a fejfájáscsillapítóját, akár utazás, akár munka közben, csakhogy minél hamarabb szabadulhasson a kínzó panaszaitól. És még sokan mások is.
Ha tudnák, hogy számos hatóanyag "szárazon való bevétele" milyen kockázatokkal jár, nyilván nem tennék ezt. A tabletták vagy kapszulák folyadék nélkül lenyelve könnyen kitapadhatnak a nyelőcső vagy a gyomor falához, és ott irritációhoz, felmaródáshoz vezethetnek, aminek akár fekély is lehet a következménye. A kitapadás okozta fekélyesedésnek különösen nagy a rizikója számos vény nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapító hatóanyagú (pl. acetilszalicilsav, diklofenák, ibuprofén) gyógyszer esetében.
Ahhoz, hogy a lenyelendő pirulák célt érjenek, azaz kitapadás nélkül jussanak el a gyomorba, legalább 1,5 deciliter vízzel javasolt a patikaszereket bevenni.
Néhány gyógyszer, ami külön odafigyelést igényel
A csontritkulás esetén alkalmazott csontépítő hatóanyagú (pl. alendronát, rizendronát, ibandronát) gyógyszereket szigorúan meghatározott módon kell bevenni. Közvetlenül ébredést követően, de még reggeli előtt egy pohár vízzel kell lenyelni a tablettát vagy kapszulát. Ezt követően 30-60 percig ülve vagy állva (lényeges, hogy függőleges pozícióban) kell maradni, és semmilyen ételt vagy italt nem szabad fogyasztani. Ha nem követi a beteg ezt a már-már rituális bevételi módot, akkor gyomor- és bélrendszeri mellékhatások, a nyelőcső felmaródása lehet a következmény.
Tejjel vagy gyümölcslevekkel nem szabad bevenni gyógyszereket?
A víz helyett alkalmazott egyéb italok néhány hatóanyag esetében jelentős mértékben megváltoztathatják azok szervezetbeni sorsát; és szélsőséges esetben a gyógyszer hatásának veszélyes mértékű fokozódásához, vagy – az ellenkező esetet tekintve - annak hatástalanságához is vezethetnek.
Az antibiotikumok egy csoportjánál, a húgyúti és légúti fertőzések kezelésére alkalmas fluorokinolonoknál (pl. ciprofloxacin, ofloxacin, levofloxacin hatóanyagok) a tejjel vagy tejtermékekkel (pl. kakaóval, joghurt-itallal) való bevétel jelentős mértékben akadályozza az antibiotikum bélből való felszívódását és hatását. A tejtermékek által kifejtett gátló hatás olyan mértékű lehet, hogy előfordulhat, hogy csak a bevett hatóanyag fele szívódik fel. Mindez ahhoz vezethet, hogy a gyógyszer nem képes a baktériumok elpusztítására, a fertőzés megszűntetésére – egy olyan "apróság" miatt, hogy azt víz helyett tejjel vették be. Hasonlóképpen, az ásványi anyagokkal dúsított gyümölcslevek vagy az ásványi anyagokban gazdag ásványvizek sem javasoltak gyógyszerbevételhez, mivel azok ionjai (kalciumion, magnéziumion stb.) számos hatóanyag felszívódását és hatását akadályozhatják meg.
Bár az egyidejű gyógyszerbevétel és tejtermék- vagy gyümölcsléfogyasztás kerülendő, a gyógyszertbevételt követően legalább két óra elteltével már ismét fogyaszthatók a tejtermékek, gyümölcslevek vagy ásványvizek.
A gyümölcslevek közül a gyógyszerekkel való együttes fogyasztást illetően a grépfrútlé, illetve kisebb mértékben a narancslevek a veszélyesek. A sok beteg által éveken keresztül szedett koleszterinszintcsökkentő sztatinok (pl. szimvasztatin, atorvasztatin) grépfrútlével való bevétele a gyógyszerek hatásának jelentős mértékű felerősödéséhez, a kiváltott terápiás hatás tervezhetetlenné válásához vezethet. Mindez azért, mert a grépfrút összetevői gátolják azokat a májenzimeket, amik a sztatin jellegű hatóanyagok lebontásában szerepet játszanak.
Dr. Budai Marianna
PhD. szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Fájdalomcsillapítók és szorongásoldók: így befolyásolhatják egymás hatását
