Ezeket látta már?

Mit tud 3. szemünk hormonja: a rejtélyes melatonin?

ora

Az agyunkhoz nyéllel rögzülő, fenyőtobozhoz hasonló alakú mirigyről sokféle vélekedés volt már az orvostörténet során, tartották pl. "harmadik szemnek" is. Mi az igazság, mit tudunk ma a tobozmirigyről?

Az ókor óta ismert tobozmirigy funkciója még ma sem tisztázott. Az első komolyabb utalás akkor történt, amikor egy fiúgyermekben lévő tumor – a tobozmirigyet roncsolva – korai nemi érést idézett elő. Nem sokkal ezután izolálták a tobozmirigyben lévő melatonin nevű hormont.

Mire jó a melatonin?

Ez a hormon a szervezetben triptofán néven jelenlévő aminosavból alakul előbb 5-hidroxi triptaminná, majd melatoninná.A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős.Patkányon pl. azt észlelték, hogy éjjel rendkívüli módon emelkedik a melatonin mennyiség, egy enzimaktivitás növekedése miatt. Nappal ennek pont az ellentéte zajlik le.

Az ingerek a szemből speciális agyi magvakon, majd egyfajta szimpatikus idegrostokon áthaladva érik el a tobozmirigyet, közvetítve hogy éppen milyen napszak van. Ezek az agyi magvak lennének testünk "valódi biológiai órájának" alapjai, egyben a tobozmirigy szabályozói.

A tobozmirigy befolyásolja az ember alvás-ébrenlét ciklusát, azaz a biologiai óránkért felelőst. A tobozmirigy befolyásolja az ember alvás-ébrenlét ciklusát, azaz a biologiai óránkért felelőst. Forrás: EgészségKalauz

A melatonin ismert hatásai

Egyaránt hat az agyra – és a "perifériás" szervekre is. Adagolása pl. lassult EEG-aktivitást okoz, tehát az alváshoz hasonlóállapotot, ezért is merült fel, hogy jet-lag-ben (repülési időeltolódás) alkalmas kezelési mód lehet.

A melatonin állatokban legalábbis a nemi szerveket kissebbíti. Gátolja a prosztatában a tesztoszteron-szintézist. A serdülésben is szerepet játszhat: szintje mindkét nemben a serdülőkor végéig mérsékeltebb.

Befolyásolja az állatok párzási időszakát is: pl. az évszakonként váltakozóan párzó vagy hibernálódó hörcsögökben a melatonin termelése napi ritmus szerint változik. Feltehetően úgy hat az emberi serdülésre, hogy a serdülőkor kezdetén megváltozik a hipotalamusz érzékenysége a (szexuál)szteroidok iránt, és ebben az érzékenyítésben a melatonin is szerepet játszhat.

Kimutatták antioxidáns hatását is, könnyen áthatol a sejtmembránon, és az ún. vér-agy gáton. Szabadgyök-fogó hatású (pl. OH, O2−, and NO gyökökre).

Állatkísérletekben sokféle hatást tapasztaltak: egyes (kísérletes) tumorok gátlását, a Parkinson-kór egyes típusaiban jótékony hatást, megelőzheti egyes szív-aritmiák kialakulását, egyes esetekben megnövelte az állatok (egerek) élettartamát.

5 hormon, amit minden nőnek ismernie kell! Kattintson!

Mire adható a melatonin, mi várható a jövőben?

Éppen a fentiek ismeretében várható egyes daganatos betegségekben, immunzavarokban, szív- érrendszeri problémákban, depresszióban, alvászavarokban, és szexuális működészavarokban való klinikai kipróbálások elvégzése.

Ezek alapján fog kialakulni a melatonin igazi "gyógyszerprofilja", és ez az időszak akár 10-20 évet is igénybe vehet, tudván a gyógyszerek fejlesztésének átlagos tartamát...

Az utóbbi időkben gyógyszerként, egyes országokban még vénymentesen is került forgalomba melatonin-tartalmú készítmény, egyelőre kizárólag alvás-ébrenléti ritmusproblémákból eredő alvászavarok kezelésére.

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához