Tények és tévhitek a tüdőgyulladásról
A tüdőgyulladás a tíz leggyakoribb halálok közt szerepel a fejlett országokban. Lássuk, mit kell tudni erről a betegségről.
A betegséggel kapcsolatos gyakori kérdéseket vesszük górcső alá dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosának segítségével.
Életkoronként eltérő tüneteket okoz a tüdőgyulladás
A baktériumok által okozott, klasszikusnak tekintett tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:
A hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom, mely különösen csecsemőkorban gyakori. Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám (>30/perc), zavartság alakulhat ki.
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.
Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.
Tévhitek a tüdőgyulladásról
Tévhit, hogy a tüdőgyulladás ma már veszélytelen, az antibiotikumokkal könnyedén gyógyítható betegség. A tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok.
Tévhit, hogy a tüdőgyulladást minden esetben kórházban kell kezelni, de igaz az, hogy a veszélyeztetett, illetve a súlyos állapotban lévő betegek gyakran szorulnak kórházi kezelésre.
Tévhit, hogy a tüdőgyulladás gyanúja esetén elegendő a lázcsillapítás, a "majd otthon kifekszem", és nem kell vele orvoshoz fordulni.
Tévhit, hogy a dohányzás segít a tüdőgyulladásos betegnek felköhögni a köpetét, hiszen a dohányzás önmagában is egy hörgőgyulladást vált ki és tart fenn. Egyetlen szál cigaretta elszívása órákra megbénítja a hörgőrendszer legfontosabb öntisztító rendszerének, a csillószőröknek a működését, így jelentősen lassítja a beteg gyógyulását.
Fertőző betegség-e a tüdőgyulladás?
Igen, a tüdőgyulladás általában fertőzés következtében alakul ki. A pneumococcusok és az atípusos baktériumok is okozhatnak halmozott megbetegedést kisebb közösségekben, családokban, de ez viszonylag ritka.
Kiújulhat-e a tüdőgyulladás?
Ritka, hogy egészséges tüdejű betegek pneumoniája megfelelő kezelés mellett kiújuljon. Amennyiben Önnek a tüdőgyulladása ugyanazon a helyen rövid időn belül kiújult, keresse fel a területileg illetékes tüdőbeteg-gondozó intézetet.
Miért röntgeneznek meg, ha már hetek óta jól vagyok a tüdőgyulladásom után?
A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése csak a teljes gyógyulás, illetve a betegség aktivitásának a megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, a tüdőgyulladások negyedében valamilyen maradvány maradhat a tüdőben.
Az influenza szövődménye is lehet a tüdőgyulladás. Tudjon meg róla többet!
Miért kell kétféle antibiotikumot szednem egyszerre a tüdőgyulladásomra?
A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek, az atípusos baktériumokra viszont nem hatnak a penicillinszármazékok. A biztosabb és gyorsabb hatás elérése, a beteg panaszainak a gyorsabb enyhítése érdekében szoktak az orvosok két különböző támadáspontú gyógyszert adni egyszerre.
Forrás: Tüdőközpont
