A Parkinson-Világnap margójára

1997 óta április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, a kór klinikai tünetegyüttesének első leírója. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség.

A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein - ma sem pontosan ismert okokból - bekövetkező idegsejt-elfajulás miatt kialakuló betegség. (Magyar orvosi neve régebben "reszketeg bénulás" volt.) Korai stádiumában nem könnyű felismerni, sajátos tünetei: a végtagok apró és gyors remegése, halk beszéd, maszkszerű arc, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió fokozatosan jelennek meg. A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előrehaladtával azonban egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak.

A Parkinson-kórban világszerte legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren szenvednek, s a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak. Az inkább férfiakat sújtó, csak kis százalékban genetikai eredetű betegség általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegednek meg 40. életévük betöltése előtt.

A betegek agyában az életévek szaporodásával megfogyatkozik a dopamin, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyaga. Tavaly amerikai kutatók azonosították a kórt kiváltó molekuláris mechanizmust. Úgy vélik, a Parkinson-kór agyi energiakrízissel indulhat el évekkel a tünetek felbukkanása előtt. A betegség látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejtcsoportok túlzottá vált aktivitása okozza. Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék.

A Parkinson-kór kifejlődését jelenleg elsősorban gyógyszeres kezeléssel lehet féken tartani. A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát. Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják.

Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé. A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik. A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia. A Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek helyreállítására is áttörést hozhat az őssejtkutatás.

Ebben a betegségben szenvedett a 2003-ban elhunyt Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó és II. János Pál pápa is (bár neki nem ez okozta halálát), a Parkinson-betegek közé tartozik minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali és a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox is, aki 2000-ben alapítványt hozott létre a kór kutatásának finanszírozására.