Ezeket látta már?

Hólyagfájdalom-szindróma: öngyilkosságba is kergethet?

2012.08.01. Módosítva: 2015.11.04.

Az orvostudomány dinamikus fejlődésének köszönhetően egy eddig csak ritkán felismert betegség kerül egyre inkább a kutatók és urológusok figyelmének középpontjába, az úgynevezett hólyagfájdalom-szindróma (amit korábban insterstitialis cystitisnek nevezett a szakma). Neve is sugallja, hogy a betegség fő jellemzői a folyamatos, égető hólyagfájdalom és a napi akár harmincszori vizelési inger, melyek rövid távon az életminőség súlyos romlásához, depresszióhoz, sőt öngyilkossághoz vezethetnek. Dr. Lovász Sándor, a Rózsakert Medical Center urológus szakorvosa szerint a legnagyobb feladat az, hogy a szakorvosok és páciensek megismerjék ezt a betegséget, mivel szinte minden alkalommal félrediagnosztizálják a betegeket, pedig a betegség jól kezelhető, a páciensek hosszú hónapokra tünetmentessé tehetőek.

A tudományos körökben IC/BPS (Interstitial Cystitis/Bladder Pain Syndrome) néven ismert betegség a becslések szerint ma körülbelül 20 ezer embert érinthet Magyarországon. Pontos számot nem lehet tudni, mivel hazánkban egyelőre igen aluldiagnosztizált betegségről van szó, eddig mindössze pár száz esetet azonosítottak.

Hólyagfájdalom-szindróma: öngyilkosságba is kergethet?

"Ennek oka, hogy az alhasi panaszokkal érkező pácienseknél gyakran prosztatabántalmakra, illetve nőgyógyászati problémákra gyanakodnak az orvosok, így tovább küldik őket az ennek megfelelő vizsgálatokra. A hólyagfájdalom-szindróma esetében azonban – mivel nem bakteriális jellegű betegség - a vizeletlelet negatív, ezért gyakran merül fel a kollégákban, hogy a vizsgált személy csak szimulál, illetve hogy a panaszok mentális eredetűek, és pszichiáterhez irányítják őket. Így persze nem derül fény a valódi betegségre, és a páciens tünetei egyre csak rosszabbodnak." – mondta el Dr. Lovász Sándor PhD, a betegség elismert kutatója, a Rózsakert Medical Center urológus szakorvosa.

A hólyagfájdalom-szindróma tünetek már 30 éves kortól jelentkezhetnek, férfiaknál és nőknél egyaránt. Bár nőknél egyértelműen gyakoribb a betegség, az utóbbi évek fokozódó szakmai figyelme hatására a korábbi 1:9 arányt ma már inkább csak 1:3-nak adjuk meg. Jellemzően erős hólyagtáji vagy húgycső fájdalommal jár, amely a hólyag telítődésére fokozódik és igen gyakori vizelési ingerrel párosul. Nem ritka, hogy ebben a betegségben szenvedők naponta akár harmincszor ürítik a hólyagjukat, az éjszakai órákban 10-15-ször.

Ez hosszútávon nagymértékben rontja az életminőséget: az érintettek képtelenek rendesen kipihenni magukat, amely a folyamatos fájdalommal és az igen gyakori vizeléssel párosulva korlátozza a munkaképességet, és gyakran a munkahely elvesztéséhez vezet. A húgycső- és hüvelyi fájdalom a házaséletet teheti lehetetlenné. Megfelelő kezelés hiányában az erősödő tünetek akár a családi és baráti kapcsolatokat is veszélyeztethetik. Érthető ezek alapján, hogy az érintettek körében rendkívül gyakori a depresszió és 70%-kal magasabb az öngyilkosságok aránya.

A hólyagfájdalom-szindróma kialakulásának oka egyelőre nem ismert, azonban a tünetegyüttest sikerült azonosítani. A fájdalom oka, hogy a hólyag felszínét bevonó, védő nyákréteg megsérül, ezért a vizeletben lévő káros anyagok irritálják a hólyag falát. Ahol sérült a nyákréteg, egyúttal elszaporodnak a fájdalomérzékelő receptorok, így keletkezik az a maró, égető érzés, amely gátolja a vizelettartást.

A krónikus, nem baktériumok által okozott gyulladás idővel a panaszok fokozatos súlyosbodásához, hosszú évek múltán akár a hólyag teljes zsugorodásához is vezethet. Nagyon fontos tehát, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség jellegével és az érintettek mielőbb megkapják a szükséges orvosi ellátást. A kezelésnek köszönhetően ma már eredményesen csökkenthető a fájdalom illetve a kellemetlen tünetek, és a páciensek hosszabb időre is tünetmentessé tehetőek.

Dr. Lovász Sándor elmondta: "A betegség diagnosztizálása a panaszok felvételét követően egy részletes szűrővizsgálat-sorozattal kezdődik. Amennyiben a vizeletmintából nyert leletek negatívak, ki lehet zárni a felfázás, illetve a bakteriális fertőzés lehetőségét, és valószínűsíthető, hogy a páciens hólyagfájdalom-szindrómától szenved. A pontos diagnózist követően fel kell térképezni a hólyagnyálkahártya sérült területeit. Ez néhány éve még fájdalom-kiváltáson alapuló kálium teszt segítségével történt, azonban mára ennél korszerűbb, fájdalmatlan megoldások állnak rendelkezésre."

"Az innovatív orvostudományi módszereknek köszönhetően a tünetek enyhítésére több megoldás is kínálkozik. A betegség korai szakaszában megfelelő étrenddel, például kálium-mentes diétával, illetve az alkohol és dohányzás elhagyásával is enyhíthetőek a panaszok. Súlyosabb esetekben azonban orvosi beavatkozásra, kezelésre van szükség. Leghatásosabbnak a helyi (hólyagba fecskendezett) gyógyszeres kezelés bizonyult a sérült nyálkaréteg helyi pótlására, így enyhíthető a gyulladás és csökkennek a panaszok. Ez azonban csak átmeneti megoldás, és a tünetek rövid időn belül újra jelentkezhetnek.

Tartósabb eredményt biztosít a fájdalom-receptorok leégetése a hólyag felszínén. Ez egy egynapos endoszkópos sebészeti műtét keretében történik. Fontos hangsúlyozni, hogy bár mai tudásunk szerint a betegség egyelőre véglegesen nem gyógyítható meg, de a minél előbbi kezeléssel a kínzó panaszok eredményesen csökkenthetők, sőt néha több hónapon át tartó teljes tünetmentesség is elérhető. A kezelés minden esetben utógondozást és rendszeres kontrollt igényel, mert a tünetek visszatérése esetén a megismételt kezelés újból eredményes lehet." – tette hozzá a szakértő.

A hazánkban is elérhető nemzetközi szintű kezelési eljárásokkal tehát hatásosan enyhíthetőek a panaszok. Ehhez azonban fontos, hogy az orvosok ismerjék és felismerjék a betegség tüneteit, a páciensek tudják, milyen szakorvoshoz forduljanak, hiszen a helyes diagnózis az első lépés a fájdalommentes élethez vezető úton.

Forrás: Sajtóközlemény
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához